Euro Swing Kft. Tel:+36305232625

Hívás Email küldés

Pálinkafőző Webáruház
DES 100 literes pálinkafőző 250.000 Ft

Kedőlap Pálinkafőzés
A jó házi pálinka főzésének aranyszabályai
1. A pálinkafőzés alapanyagai
Alkohol kinyerésére minden cukor- és keményítőtartalmú gyümölcs, gyökér, gabonaféleség és valamennyi alkoholtartalmú folyadék felhasználható. A valódi magyar pálinka azonban CSAK GYÜMÖLCSBŐL készül, minden más alapanyag csak alkoholnyerésre való. A világszerte elismert magyar gyümölcspálinka cefréje sem hozzáadott cukrot, sem más alapanyagot nem tartalmaz! Az alkohol-kihozatal a gyümölcs cukortartalmának függvénye, a pálinka minősége viszont a gyümölcs érettségi fokától függ!
Jó pálinka alapanyagnak való gyümölcs: - magas cukortartalmú fogyasztásra érett aromás egészséges idegen anyagtól (föld, fű, levél, ág-, szármaradvány) mentes Hibás felfogás, hogy jó pálinka készülhet kis értékű, hibás, rothadó gyümölcsből! Az ilyen alapanyagból gyenge cefre, kevesebb és gyengébb minőségű, mellékízektől hemzsegő ital lesz, amit nem is szabad pálinkának nevezni! Penészes, rothadt gyümölcsből készült pálinka dohos szagú és ízű lesz, mely hiba már később sem javítható! A túlérett gyümölcs sem felel meg párlatkészítésre, mert íz és illatanyaga hamar elvész.E szabály alól kivétel a Vilmos körte, kajszibarack és a szilva képez. Ezeket a gyümölcsöket a lehető legérettebb állapotban érdemes cefrekészítéshez leszedni. Minden más gyümölcs akkor igazán jó pálinka alapanyag, amikor a gyümölcs érett, de a gyümölcshúsnak még van „tartása” s eléggé illatos.
Almatermésűek
Alma: A szedési és fogyasztási érettség ennél a gyümölcsnél áll(hat) a legtávolabb egymástól. Fogyasztásra érett gyümölcsöt cefrézzünk! Tapasztalat: a nyári érésű almákból finomabb párlat készíthető. Cefréje a magas pektin tartalom miatt „összeesik”, s vigyázni kell a főzésnél, mert sok lehet benne a „kozmaolaj”és metilalkohol!
Körte: Cefréjét hasonlóan kell készíteni az almáéhoz,de savtartalma csekélyebb, melyet cefrézéskor pótolni kell!
Birs (alma): nagyon kemény húsú, feltárása nehéz: főzés és/vagy darálás után pektinbontó alkalmazása szükséges a jó cefréhez.
Csonthéjasok
Cseresznye: A legjobb cseresznye cefre a júniusi érésűekből készülhet. Az alacsony savtartalom miatt érdemes meggyel együtt cefrézni vagy pótolni a savat.
Meggy: Önállóan is kiváló párlatot ad, magas cukor és savtartalomú gyümölcs.
Kajszi- és őszibarack: Alacsony savtartalmuk és illékony aromáik miatt fokozottan kell ügyelni a cefrézésükre. Fontos, hogy barackféléket cefrézés előtt ki kell magvalni, mert a magok méreganyagot( amigdalin ) tartalmaz! A barack cefréje érzékeny, azt erjedés után azonnal le kell főzni, mert csak így kapjuk a legtöbb és legjobb minőségű pálinkát!
Szilva: Apró szemű, ősszel érő változata (Besztercei), kissé túlérett állapotban kiváló párlatot ad! A nagy fajtaválaszték miatt változatos illatú-aromájú szilvapálinka késíthető. Érdemes vele kísérletezni!
Bogyósok:
Málna: Cefrézése, lefőzése nagy odafigyelést és gyakorlatot igényel! Nagyon érzékeny, sérülékeny gyümölcs, aromái illékonyak, cukortartalma gyorsan csökken, s maga a gyümölcs penészedésre hajlamos! Ha nem egyszerre szüretelt málnából készítünk cefrét, hanem a kiskertből folyamatosan szedjük a gyümölcsöt, inkább több edényben cefrézzünk, s a korábban készült, forrásnak indult cefrét jól zárjuk le! A”hozzáöntögetéses” módszer kiválóan alkalmas arra, hogy a korábban kiforrt málnacefréből elillanjon az alkohol!Sok munka- kevés pálinka-nagy csalódás! Pár év gyakorlat jót tesz!
Szőlő: A szőlőt szemelni kell, s a leszedett gyümölcsöt össze kell zúzni!
Erdei, vadon termett gyümölcsök:
Áfonya, bodza, boróka, berkenye, kökény, som, szeder: csak ínyenceknek! Csak kifejezetten érett gyümölccsel kísérletezzünk, mert alacsony cukortartalmúak. A bogyósokat általában jellegtelen szeszben áztatják, és utána főzik. Kitűnő aromát adnak.
Borok és azokból kinyert termékek:
Szőlőbor: Magas alkoholtartalma (9-12%) miatt lepárlásra igen alkalmas. Tapasztalat: 6-7 liter borból nyerünk 1 liter pálinkát (100l..20l). Fehér, savas, „könnyű” borokból jobb pálinka főzhető, mint a színes vagy fajtajelleges, édes borokból! Ha (íz,illat)hibás bort párolunk le, ne számítsunk kiváló pálinkára, mivel a borhiba a párlatban is megjelenhet (ecetes bor)!
Seprő: Csak frissen szabad lefőzni, míg az élesztő nem kezd el rothadni. Mivel könnyen „felhabzik”, ezért óvatosan kell főzni. A párlatot 50° alá soha ne hígítsuk, mert opálos lesz![kénessav+karbonátok]
Törköly: Könnyen, gyorsan romló alapanyag! Szakszerű cefrézésre és lepárlásra gondot kell fordítani!

2. Cefrézés
A majdani párlat minősége ezen múlik, ezért minden lépésére fokozottan ügyeljünk! Mivel nagyon fontos, ezért megismétlem, a párlatkészítésre (cefrézésre) szánt gyümölcs: - magas cukortartalmú, fogyasztásra érett
- aromás, egészséges
-idegen anyagtól (föld, fű, levél, ág-, szármaradvány) mentes legyen !
Átválogatás, száreltávolítás
Célja: a felesleges (szár, levél, ág-, gallydarabok, kövek, földhantok), vagy káros (éretlen, dohos, penészes, romlásnak indult gyümölcsök) eltávolítása,. Ha ezeket benn hagyjuk a cefrében, kellemetlen mellékízeket tapasztalhatunk a pálinkán!
Mosás : Célja: vadélesztők,talajszennyeződések, permetező,- növényvédő szerek maradványainak eltávolítása a gyümölcs felületéről, mert ezek: gátol(hat)ják az élesztők tevékenységét hibás erjedési folyamatokat okoz(hat)nak rossz ízű pálinkát okozhatnak {talajbaktérium ..akroleines fertőzés..szúrós szagú, csípős ízű pálinka}
Aprítás, mageltávolítás: Célja: a gyümölcsszövet szétroncsolása, a ciánhidrogénességet (barack- szilvafélék) okozó magok eltávolítása. A sejtfalak felbomlása következtében a sejtnedv és a benne oldott cukrok az élesztők számára könnyen hozzáférhetővé válnak. „Zúzatlan” cefrében az erjedés nehezen indul meg és vontatottan halad, ezért érdemes időt és munkát fordítani a zúzásra. A gyenge erjedés a káros baktériumok és penészek elszaporodásának kedvez, ezért a gyümölcs aprítása ,zúzása az egészséges erjedés nélkülözhetetlen feltétele!! Eszközei: szőlődaráló, fúrógépbe fogható habarcs (festék) keverő, házi készítésű daraboló
Élesztővel való beoltás
Célja: az erjedés gyors beindítása, szakszerű „vezetése”,az összes cukor kierjesztése (alkohollá alakítása), íz,- és aromaanyagok képzése, zavaró melléktermékek keletkezésének megakadályozása Minden cefrét be kell oltani élesztővel, melyre tökéletesen megfelel a boltban kapható sütőélesztő!! Felesleges drága „fajélesztőt” venni, mert a sütőélesztőből [Saccharomyces Cerevisiae] 3-5 %-ot (100 L cefréhez 3-5 dkg) hozzáadva a cefréhez tökéletes eredményt kapunk! Fajélesztőt csak steril cefrénél használjunk4 Alkalmazás:
a) 15-20 percig „kézmeleg” (35 °C) vízben, 1:10-es hígításban eliszapoljuk (feloldjuk) az élesztőt, majd a cefrére öntjük és belekeverjük.
b) a cefrézés előtt 4-5 nappal 1-2 kg gyümölcsöt összezúzunk, majd {forralás után, hogy sterilizáljuk} a (lehűtött) 20°C-os cefrét 5 L-es „dunsztos” üvegbe öntjük és hozzáadjuk az „a” pont szerint feloldott élesztőt. A tetejét lefedve meleg helyre (déli, napos ablakba) tesszük ésa„fő”cefrézésre készen áll az „oltócefrénk”, mellyel (szinte) azonnal beindíthatjuk a cefre erjedését!
Savazás
Célja: az élesztők és enzimek számára megfelelő, ám a káros mikroorganizmusok részére hátrányos pH környezet kialakítása. Vannak gyümölcsök (szilva, cseresznye, barack, körte, málna, bodza eper, szeder, szamóca) melyeknek alacsony a savtartalma (pH) , ezért a cefrét „savazni kell”, mert a savszegény cefrében elszaporodhatnak a káros mikroorganizmusok (ecetsav baktériumok). A 3-3,2 körüli pH érték a megfelelő, mert ezen érték körül még hatékonyan dolgoznak az élesztők, és az esetlegesen a cefréhez adagolt enzimeknek is még megfelelő ez a környezet, míg a baktériumoknak nem (semleges pH: ok)! Ha a cefrét kierjedését követően hosszabb ideig tárolni kell, akkor utólag is alkalmazhatunk savas kezelést a 2,8-3-as pH beállításához! Savpótlók: citromsav, foszforsav, almasav,(kénsav?). A cefre pH-ját indikátorpapírral ellenőrizzük!! Fontos: amennyiben enzimet, élesztőt és savat is teszünk a cefréhez, akkor ebben a sorrendben tegyük !!
Pektinbontás
Vannak gyümölcsök, melyek különösen sok pektint tartalmaznak (birs, alma, körte, szilva) ezért nehezen eresztenek levet, illetve levük viszkózus marad, ami nehezíti az élesztőgombák működését. (Pektin: a növények sejtfalában található, a sejtek egymáshoz kötését, tapadását idézi elő.) A pektin elbontásával {sejtszövet szétesik, cefre folyékonyabbá válik, az erjedési folyamata megindulfelgyorsul} jobb kihozatalt és egészségesebb erjedést tudunk biztosítani. A pektin bontására különféle enzimeket használunk (folyékony, por alakú), vízben feloldva. Enzim: olyan természetes hatóanyag, amely úgy indít ill. vezet le kémiai folyamatokat, hogy közben nem használódik el. Az emberi, állati, növényi anyagcsere folyamatok enzimek működésére épülnek.
Cukrozás Ha betartjuk a klasszikus és minőségi cefer készítésének szabályait, s fogyasztásra érett gyümölcsöt cefrézünk, akkor nem kell a cefrébe cukrot tenni!! A cukor használata esetén az aromák és illatanyagok csökkennek, hiszen a pálinkát ekkor a cukorból származó tiszta etil alkohollal hígítjuk!(1kg cukorbólból l liter 50°-os) etilalkohol keletkezik) Kivétel: Vannak alacsony savtartalmú gyümölcsök, melyeket édesnek érzünk, de mégis kevés bennük a cukor! Ezek fogyasztásra érettek, de a belőlük erjeszthető alkohol mégis kevés! Ha ilyen cefrét kellene hosszabb ideig tárolni, akkor az könnyen megromlana. Ezért, ha tudjuk, hogy a cefrét az erjedés után nem tudjuk azonnal lefőzni, akkor minimális mennyiségű cukor hozzáadásával megóvhatjuk az alkoholtartalmat! Amennyiben cukrot adsz a cefréhez, akkor a főerjedés beindulása után 1-2 nappal tedd bele, úgy, hogy előtte vízben feloldottad (szirupszerű legyen)! A cukor miatt magasabb az alkoholtartalom, több a rézeleje !! Erre nagyon ügyelni kell!
Élesztőtápsó hozzáadás
Az élesztők működéséhez nitrogén- és foszfor vegyületekre van szükség. A jó minőségű gyümölcscefrék ezekből tartalmaznak megfelelő mennyiséget, kivételt az áfonya, bodza, berkenye, kökény és csipkebogyó (esetenként alma, körte) képez! Tápsó a cukorcefréhez kell, de mi ilyenből nem főzünk!
Víz hozzáadása
Az érett gyümölcs megfelelő zúzás-aprítás után ereszt annyi levet, amennyi az erjedés zavartalan lebonyolódásához szükséges. Alma (birs) esetén lehet gond, de a pektinbontó enzim hozzáadása után már itt sem. Ha fatüzeléssel főzünk, használjunk hígabb cefrét, így megelőzhetjük a cefre leégését!
Gőzölés, „főzés” :
Alma (birs) cefre készítésekor érdemes a gyümölcsöt előfőzni, ezután már könnyebb összezúzni a kemény gyümölcsöt. Ekkor ugyan veszítünk kicsit az aromákból, viszont elpusztulnak a káros mikrobák is, s a gyümölcs „feltárása” is teljesebb lesz!
Ha a fentiek betartásával cefrézzük a gyümölcsöt, még akkor is van néhány tényező, ami alapvetően befolyásolja a cefrézés sikerét: tisztaság hőmérséklet
Tisztaság: minden eszköz - ami kapcsolatba kerül a gyümölccsel - maga a cefréző helyiség, s főzést végző ember is alegyen tiszta! Ha edényeink, eszközeink, ruhánk, kezünk, stb, nem elég tiszták, a cefreérés folyamata sem megfelelő irányba halad! Nem megfelelő mikrobák kerülhetnek a cefrébe, az lassabban és elégtelenül forrhat. Hőmérséklet: A helyiség, ahol a cefrénk forr, legalább 15°C hőmérsékletű legyen, de ideális a 18-20 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletet egy bizonyos pontig ellensúlyozni tudjuk a cefréhez adott élesztő mennyiségével, de ha ez tartósan gondot okoz, akkor szerezzünk be hidegtűrő élesztőt! A cefrének sem szabad hidegnek lennie, ezért lehetőleg napközben szedett gyümölcsöt cefrézzünk! Arra is vigyázni kell, hogy a cefre ne melegedjen fel túlságosan, mert akkor leáll az élesztő működése, viszont a savtermelő (ecetsav, tejsav) baktériumok elszaporodnak benne. Állandóan figyelni kell a cefre és a helyiség hőmérsékletét!
Erjedés, erjesztés
Az alkoholos erjedéshez oldott állapotú cukorra (szénhidrátra), élesztőre és megfelelő hőmérsékletre van szükség. Az élesztőket erjedésipari szempontból két csoportra osztjuk: vad- és kultúrélesztőkre. A kultúrélesztőket a vadélesztőkből nemesítették. Az erjedésben az élesztők enzimjei vesznek részt, mely enzimek három fő csoportba sorolhatók, amik: a) sejtlégzéssel
b) összetett cukrok egyszerű cukrokká bontásával
c)erjedéssel hozhatók kapcsolatba.
Az erjedés folyamata alatt minden kémiai változást valamelyik enzimcsoport idézi elő. Egyes enzimek csak akkor fejtik ki katalizáló (támogató) hatásukat, ha bizonyos vegyületek – aktivátorok- is jelen vannak. Ilyen aktivátor lehet: a klór, a kalcium, a foszforionok, a kéntartalmú aminosavak. [lásd: tápsók] Az egyes gyümölcsökből lepárolható pálinka mennyiségét lásd a 11. oldalon a 27. táblázatban.
Az alkoholos erjedés mechanizmusa A kultúrélesztők -levegő jelenléte nélkül alkoholra + szén-dioxidra bontják a cukrokat -levegő jelenlétében vízre + szén-dioxidra bontják a cukrokat, közel azonos arányban. Ezért kell elzárni a cefrét a levegőtől, meg azért is mert a vadélesztők, baktériumok, penészek, mycoderma gombák (melyek mindig jelen vannak) szaporodásához oxigénre van szükség. Ezek a mikrobák káros erjedési folyamatot, illetve a kierjedt alkohol bontását generál(hat)ják!
A gyümölcscefrék erjesztése A gyümölcscefrék szakszerű erjesztésekor az élesztők a teljes cukortartalmat alkohollá alakítják át, nincs maradék cukor, ezért az alkohol tovább-bomlása (pl.: ecetesedés) nem következhet be. Az így előállított pálinka hibátlan, a szeszkihozatal maximális lesz. A jó erjesztés leveztésévezetéssel kedvező életfeltételeket teremtünk az élesztők számára, s ez előmozdítja életműködésüket, szaporodásukat. Ugyanakkor megakadályozzuk a vadélesztők és baktériumok elszaporodását. A hasznos élesztők gyors elszaporodásukkal elnyomják a káros mikroorganizmusok szaporodását. A folyamat alapfeltétele az helyiség, az edények, eszközök és a személyek tisztasága.
Minden erjedési folyamatnak három egymást követő szakasza van: - előerjedés - főerjedés - utóerjedés Előerjedés: megindul az élesztők szaporodása, a szén-dioxid ( CO2 )termelése, de még nem észlelhető, mert az alacsony koncentráció miatt beoldódik a cefrébe. Fő (vagy zajos) erjedés: intenzív az élesztők szaporodása és a gáztermelődés, ami buborékok formájában távozik. A távozó gáz j is ól láthatóan mozgatja a cefrét, ami érezhetően fel is melegszik. Ez a folyamat általában 2-3 napig tart. Utóerjedés: lassul az élesztők működése, csökken a gázfejlődés és hűl a cefre. A csökkenő cukor, s a növekvő alkoholtartalom lassítja az erjedést. Amikor a gázképződés már nem észlelhető, a cefrében már nincs cukor, az erjedés befejeződött. S most nézzük, hogyan is kezeljük a cefrét! Tekintsük át az egész folyamatot! - Leszedjük az érett gyümölcsöt. - Átválogatjuk,megmossuk,összezúzzuk. - Hordóba tesszük. Csak tiszta, zárható fedéllel rendelkező és csak erre a célra szolgáló műanyaghordót használjunk, mert az a cefre ízéből, illatából nem vesz el semmit és ami ugyanolyan fontos: nem is tesz hozzá! Nem nagy költség, ne sajnáljuk a pénzt olyan műanyag hordóra, amit csakis cefre erjesztésére fogunk ezután használni! - Szükség esetén enzimet adunk a cefre alapanyaghoz, élesztőt keverünk hozzás ha a gyümölcs igényli,savazzuk. - A hordót 80-85%ig feltöltjük az alapanyaggal, teret hagyva az erjedési gázoknak. Ezután lefedjük a hordót úgy, hogy a képződő szén-dioxid el tudjon távozni. A fedő védi a cefrét a levegő oxigénjétől is. - A hordót megfelelő hőmérsékletű, védett helyre állítjuk. Ha mindent jól csináltunk, az erjedés rövidesen elindul. A cefre erjedésekor keletkező felfelé áramló szén-dioxid-buborékok a könnyebb gyümölcsrészeket a cefre felszínére hajtják és ott vastag réteget (bundát, kalapot) alkotnak. A bunda (kalap) nem „barátunk”! Laza szerkezetű, ezért fokozza a párolgást, s elősegíti azt is, hogy levegő jusson a cefrébe. Ha nem kezelnénk a rendszeresen a bundát, könnyen megindulhatna az ecetesedés, ami tönkre teheti a cefrénket. Ezért kell a bundát naponta többször visszanyomni a cefrébe. A főerjedéskor a cefrét naponta (akár többször is) keverjük meg! Amikor a bunda a cefre tetejéről lesüllyed az aljára, a folyamat az utóerjedés szakaszába ért. Ekkor már nem erős a szén-dioxid termelés. Az utóerjedés idején már nem kell kevergetni a cefrét, mert ezzel azt segítenénk elő, hogy a levegővel oxigén jut a cefrébe, s ez minőségromlást okozna. Az utóerjedéskor már szorosabban zárjuk le a hordó tetejét, hogy a termelődő kevés CO2 megvédje a cefre felületét a levegőtől! A leendő pálinka minőségét 90%-ban a cefre lepárlás előtti állapota határozza meg! Erjedési zavarok: 1.Az erjedés elakadásának okai: a) alacsony hőmérséklet; ( Ekkor az erjesztő helyiséget, és/vagy a cefrét fel kell melegíteni, s esetleg hidegtűrő élesztőt tenni a cefrébe. ) b) nincs elegendő tápanyag az élesztők működéséhez ; ( Tápsó adagolásával újra indítható az erjedési folyamat.) A kierjedt cefrét lehetőleg azonnal pároljuk le! Ekkor kapjuk a cefrénkből párolható legjobb pálinkát! Ha nem lehetséges az azonnali pálinkafőzés ( bérfőzdében főzetve általában várnunk kell a sorunkra ) akkor a cefrét még az utóerjedés fázisában „savazzuk”. Ez azt jelenti, a kiforrt cefre pH-értékét megmérve, ha szükséges savazással segítünk, hogy a pH- érték 2,8-3 legyen. Ekkor a hordót töltsük színültig,zárjuk légmentesen és állítsuk hűvös helyre! A lepárlásig ne nyissuk ki a tetejét, hogy a képződő minimális „CO2 párna” védje a cefre felületét! A helyes tárolással minimálisra csökkenthető az alkohol,- és aromaveszteség! Valamennyi alkohol így is elvész, de ha nem vesszük komolyan a tárolás szabályait, nagy csalódás ér bennünket a főzéskor! Sajnos, ilyenkor hajlamosak vagyunk külső tényezőkre ( rosszul főzték a pálinkánkat, stb.. ) fogni a gyenge eredményt, de tudnunk kell, hogy a helytelen tárolással a legjobb cefrét is tönkre tehetjük!